Mi a Greenwashing és mit tehetnek a cégek ellene?

Olvasási idő: 5 perc

A fenntartható megoldásokra való fókuszálás manapság már nem csak a vállalatok körében népszerű trend, de egyre több kormány is erőteljesen kiáll a jó ügy mögé. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos buktatókra akadhatunk a témában, melyeket cégként ismernünk kell annak érdekében, hogy az előírásoknak megfeleljünk és elkerüljük a pénzbüntetést.

Részletes információt a környezetvédelmi lépésekről az EU taxonómiából szerezhetünk.

Mi a Greenwashing?

A greenwashing magyar jelentése: „zöldrefestés”, melyről akkor beszélünk, mikor egy cég különböző eszközök segítségével igyekszik az egész szervezetet, vagy az általa gyártott terméket, szolgáltatást környezetbarátnak beállítani, miközben nem történik valódi erőfeszítés a fenntarthatóság jegyében.

A legtöbb ilyen esetben többet költ az adott cég a greenwashing témájú marketing anyagok elkészítése, mint a szervezeten belüli zöld törekvésekre.

Az eszközök lehetnek különböző marketing, vagy PR megjelenések, mint például a reklámok, kampányok. Ezeken keresztül képi megjelenéssel, zöld szín használatával, hanghatásokkal tudják fokozni a nézőben azt az érzést, hogy amit lát, – az a cég, termék, vagy szolgáltatás – környezetbarát módon működik.

Termékek csomagolásán például bevált módszer a levelek, fák megjelenítése, reklámokban az esőerdő hangjai, vagy például víz reklámozásához az óceán hangjait alkalmazni.

Zöldrefestés vagy zöldre váltás?

Az igazi különbség a greenwashing és a környezettudatos tevékenység között a cég működésében rejlik, amit a fogyasztó csak nehezen ismerhet meg.

Mit tehetünk, hogy elegendő, egyértelmű információt juttassunk el fogyasztóink felé a valódi fenntarthatósági lépéseinkről?

Ennek megválaszolására hoztunk néhány példát, ami segíthet a környezettudatos döntések meghozatalában és a tisztább, sablonmentes kommunikációban a közönségünk felé.

Ha elszeretnéd kerülni a greenwashingot, akkor ezekre érdemes figyelned:

1. Fogalmazz egyértelműen és minél konkrétabban

A zöld állítások megfogalmazásánál könnyen tévútra léphetünk, hiszen a „környezetbarát”, „zöld”, „lebomló”, „természetes”, „öko-barát” vagy ruhák esetében az „etikus körülmények között készült” és ezekhez hasonló jelzők túlzottan tág fogalmat takarnak, így megüthetjük a bokánkat, ha nem a megfelelő módon használjuk őket.

A kétértelmű üzenetekkel könnyen félrevezethetjük a fogyasztót, ami a cég presztízsének romlásához is vezethet.

Továbbá, ha pontosan fogalmazzuk meg zöld lépéseinket, az piaci előnyt is jelenthet a versenytársakkal szemben, hiszen így a fogyasztó tájékozott lesz az általunk nyújtott környezeti előnyökkel kapcsolatban.

Példa #1

Hasonló hibába esett a Wal-Mart üzletlánc, mikor 2017-ben a céget közel 1 millió dollárra büntették a félrevezető címkézése miatt. A műanyag termékeiket biológiailag lebomlóként tüntették fel, miközben az anyag lebomlásának ideje és a leírás nem egyezett. Kaliforniában szigorú kikötésekkel jár a „biológiailag lebomló” elnevezés az egyes termékeken. Abban az esetben, ha egy cég a termékeit ilyen módon kívánja megjelölni, a jogi nyilatkozatban pontosan meg kell adni, hogy mennyi idő alatt bomlik le az adott termék. Azonban fontos hozzátenni, hogy egy műanyag palack, vagy szatyor nehezen, vagy egyáltalán nem bomlik le a szemétlerakóban, kizárólag helyes válogatás, és kezelést követően következhet be ez a folyamat. Így ezeket a termékeket ilyen módon címkézni a fogyasztó félrevezetésével egyenértékű.

Példa #2

2009-ben pedig egy másik nagyvállalat követett el hasonló hibát a terméke reklámozásának céljaként, ez pedig nem más volt, mint a Nestle, mikor kiadott egy „Eco-Shape” elnevezésű ásványvizet. A reklámozásához fő környezeti előnyként azt emelte ki, hogy a palack 15%-kal kevesebb műanyagot tartalmaz, mint elődje. Azonban a környezetre gyakorolt hatásait tekintve ez a változás nem számít számottevőnek, hiszen az előállítási, gyártási, és további folyamatokban ugyanolyan környezetre káros hatásokkal jár, mint a vastagabb falú elődje. Továbbá a műanyag palack lebomlási ideje is több száz évre tehető ki, így semmiképp nem nevezhető környezetbarátnak.

2. A hamis tanúsítványok veszélyei

A tanúsítványok – legyen ez termék, vagy épület – egy bizonyos szintű kritériummegfelelést mutatnak a fenntarthatóság mértékéről.

Ahogy a fogyasztók által nő a kereslet a zöldebb megoldásokra, a cégek is egyre inkább igyekeznek eleget tenni a piaci igényeknek.

Ahogy az lenni szokott, a megnövekedett kínálat következtében bőven akad olyan termék, amely csak a fogyasztó megtévesztését szolgálja, nincs mögötte valódi érték. Hogy még megtévesztőbb legyen, egyes cégek saját logóval látják el termékeiket, melyek faleveleket, állatokat vagy környezetbarát termékre való utalásokat tartalmaznak, melyek nem igazoltan elismert minősítések.

Vannak azonban igazolhatóan zöld címkék, mint például az Európai Uniós ökocímke (EU Ecolabel), melyet különböző termékek (kozmetikum, háztartási cikk, élelmiszer, stb.) besorolására alkottak.

Az ingatlanszektoron belül a zöld épületek minősítésére is megbízható címkéket találunk, melyek nemzetközi sztenderdeknek megfelelően biztosítanak minket az egyes épületek környezettudatos összetételéről pl.: BREEAM, LEED, WELL, EDGE, DGNB. 

Nem csupán az épületek, de az építkezés folyamatához, illetve az ingatlanok belső tereinek kialakításához szükséges termékek gyártóiról is tájékozódhatunk, a megbízhatóan zöld minősítések között 

3. Kifejezetten az ingatlanszektorra jellemző lépések

Az Európai Unió által elfogadott klímaterv szerint 2050-ig az EU-nak el kell érnie a klímasemlegességet. Ennek eléréséhez minden szektorban komoly változtatásokat kell eszközölni, melyben nagy szerepet játszik az ingatlanszektor is. 

De mitől lesz egy épület zöld?

Sokan nem gondolják, de már a kezdeti lépéseknél, a telek kiválasztási szakaszánál választás elé kerülünk, így már itt is lehetőségünk van zöld megoldásokat keresni. A továbbiakban pedig fenntartható dizájnt kell kialakítanunk, gondosan válogatott minőségi alapanyagokból.

A fő fenntarthatósági pillérek közé tartozik továbbá a megújuló energiaforrások használata, valamint karbon lábnyom és energia felhasználás számítás is. , valamint Röviden tehát átfogóan az egész munkafolyamat során törekednünk kell az alacsony környezeti terhelés elérésére.e. 

Ezen felül érdemes figyelemmel kísérni az új trendeket, hiszen olyan innovatív zöld megoldásokat is találhatunk, melyek a természeti elemek felhasználásával működnek, és kifejezetten az ingatlanszektorra lettek fejlesztve.  

Hogyan tovább?

Bár az említett szempontok egyértelműnek tűnnek, sok esetben a probléma inkább az, hogy a cégek nincsenek tisztában a legutóbbi előírásokkal és következményekkel amik a döntéseikkel járnak.

Ebből az okból inspirálódva, a GVH előírásai alapján létrehoztunk egy útmutatót, hogy hasznos tudással segítsük a hazai ingatlanszektor szereplőit és az ügyfeleinknek személyre szabott megoldást nyújtsunk a témában.

Miről is volt szó ebben a cikkben?

Összességében tehát legelőször fel kell ismernünk, hogy csupán a zöld kommunikáció, a reklám valódi tettek nélkül nem elég.

A fogyasztók félrevezetésével nem csupán a bizalmukat veszítjük el, de komoly károkat okozunk a cégnek, és komoly büntetést is fizethetünk a megtévesztésért.

Építkezéseink, felújításaink során törekedjünk a fenntartható megoldásokra, és kizárólag hiteles zöld címkével ellátott termékeket vásároljunk. Emellett pedig lehetőségeink szerint innovatív technológiával megújuló energiaforrásokat használjunk.

További híreinkért, kutatásainkért és elemzéseinkért a LinkedIn-en is!